A stressz korunk népbetegsége, de mit is értünk ezalatt? A szó jelentése nagyjából “folyamatos feszültség”, “tartós idegesség”; traumatikus helyzetek is okozhatnak stresszt (pl. háborúk, komoly betegség), de gyakoribb a mindennapi felgyorsult életvitelünkből, teljesítménykényszerből és a megfelelni akarásból adódó feszültség.

Image result for stressz

A stressz kis mennyiségben pozitív hatású lehet, fejlődésünk egyik szükséges eleme. Az “üss vagy fuss” szituációban, amikor fizikai támadás ér, vagy veszélyes szituációba kerülünk, akkor a szimpatikus idegrendszer aktiválódik. Ilyenkor a vér az izmokba és a szívbe áramlik, a légzés és a pulzus gyorsul, a felépítő folyamatok és az immunrendszer blokkolódik, a az izomtónus nő, tehát minden azt szolgálja, hogy vagy legyőzzük támadónkat, vagy sikeresen elmeneküljünk. De ha például egy olyan feladat előtt állunk, ami nagyobb koncentrációt igényel, legyen az táncelőadás, futóverseny, vagy nyelvvizsga; a megfelelő mennyiségű stressz a javunkat szolgálja.

Azonban hosszan fennálló állapotként kimerítő, a szervezet nem tud regenerálódni, állandó készenlétben van, és akár meg is betegedhetünk. A krónikus, hosszan fennálló stresszes állapot hatására legyengül az immunrendszer, megjelenhetnek szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri problémák, levert, lehangolt és feszült állapot léphet fel.

Fontos, hogy a mindennapi stresszel szemben fel tudjuk vértezni magunkat, a szervezetet át tudjuk “kapcsolni” pihenő üzemmódba. A jóga gyakorlása segít az ellazulásban, és a hosszan fennálló stressz megszüntetésében, segít az érzelmi egyensúly kialakításában és ezáltal az egészség megőrzésében.

Minden jóga stresszoldó hatású, de a stresszoldó jóga kifejezetteken erre a problémára koncentrál. Ilyenkor az idegrendszer paraszimpatikus működése kerül előtérbe: a vér a belső szervekbe áramlik, a légzés és a pulzus lassul, az izomtónus csökken, a felépítő folyamatok és az immunrendszer aktiválódnak. A jóga eszköztárában a nyújtások, az ízületek szisztematikus átmozgatása és a kisebb, finomabb mozgások támogatják ezt a folyamatot. Vannak olyan ászanák, melyek a stresszzónákat lazítják el (nyak, váll, derék), mások, mint például a légzőgyakorlatok, az idegrendszert nyugtatják.

Fontos ezeknek a területeknek a lazítása, mivel életünk során a tudatosan megélt és az érzelmi stressz is ezeken a területeken “rakódik le”, ez fizikai szinten izomfeszültséget hoz létre. A fizikai szintről igyekszünk elérni a lelki szintet, hogy az is ellazuljon.

Az óra végén a jóga nidra, a jógikus alvás, pedig egy olyan ellazult állapotot hoz létre, amelynek pihentető hatása több óra alvással felér.

Ha a gyakorlatban is kipróbálnád, akkor gyere el egy vezetett stresszoldó jógára 😉

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük